„A helyiek abban bíznak, nem esik több eső és a jövőben ésszerűbben építkeznek az emberek.”

Tehát az emberek a hibásak, mert rossz helyre építkeztek. Nem voltak elég előrelátóak, amikor a városokat, falvakat építették. Botor módon nem gondoltak arra, hogy egyszer majd eljön a „szép” új világ. Rossz helyre épült pl. Miskolc, mert oda is betört a víz. Rossz helyre épült Prága is, hiszen néhány éve árvíz sújtotta. De még a prágai metró is ésszerűtlenül épült, hiszen az árvíz azt is elöntötte. A helyiek bizton bíznak benne, hogy a jövőben ésszerűbben építik meg prágai metrót?

Mi pedig valahogy abban bízunk, hogy az elment ész visszatér és végleg megbukik ez a világot pusztító és tönkretevő őrület és idiotizmus. Az utóbbi húsz évben olyan helyeken is árvizek pusztítottak, ahol korábban soha nem volt árvíz. Idekívánkozik az egyik TV bájosan búgó althangú időjósnőjének kijelentése, miszerint telje-sen átlagos májusunk volt. Mondta ezt azok után, hogy egy hónapig mindennap zuhogott az eső...

Nyilván őseink sokkal inkább olyan helyre települtek, ahol nem volt árvízveszély. Nézzük, mióta léteznek az özönvíz sújtotta települések (csak néhányat):

Edelény első oklevélbeni említése 1299-ben volt.
Szendrő – 1317
Szendrőlád (Lád) – XIII. sz
Csanálos – XIII–XIV sz
Zsolca – 1281 A terület a neolitikum óta lakott.
Gesztely – 1219 A környék már az őskorban is lakott volt.
Hernádszentandrás [Ináncs] – 1271 Árpád-kori település.

A térség „folyói” többnyire patakok, melyek többsége néhány méter széles és térdig ér a vize.
Mekkora az ilyen patakok „ártere”? (Ld Szinva, Kincsem-patak, Bódva stb)

Teljesen nyilvánvaló, hogy itt egy – az éghajlatváltozás nyomán létrejött – soha nem volt extrém esőzés okozta az özönvizet. Ezt még súlyosbította, hogy az utóbbi idők erdőkivágásai miatt jelentősen csökkent a Bükköt és a térség dombjait, hegyeit takaró talaj vastagsága és víztároló képessége.

Milyen tendencia érvényesül az elmúlt évtizedek árvizeinek gyakoriságában?

A hetvenes években néha volt csak árvíz. A nyolcvanas években 2-3 évenként egy, a kilencvenes évek első felében évente, azaz minden egyes évben volt árvíz. Azóta meg többnyire évente kettő! Azaz semmi köze a dolognak a napfoltokhoz. Hiszen a 35 év alatt háromszor is volt napfolttevékenység. (Viszont az árutermelés és a szállítás növekedett!

A felmelegedés egyik káros hatása, hogy ez egy lökést visz a rendszerbe, kilengést okoz. Ezáltal szélsőségesebbé válik az időjárás. Ez pl. abban nyilvánul meg, olyan, mintha mindegyik évszakba átcsúszna egy-két kisebb darab a két szomszédos évszakból. Másképp, az egyes évszakokon belül egyre nagyobb kilengések jöttek létre.
Másik, a melegebb levegő több párát képes magában tartani. (A hőmérséklet 2 fok C emelkedése 13 %-kal növeli a levegő párafelvevő képességét.) Tehát a csapadékosság nemcsak eloszlásában változik meg, de abszolút nagyságában is növekszik. A levegő melegedésével a mozgása is élénkül. Ezért felgyorsulnak a légköri áramlások, egyre szelesebb, viharosabb lesz az időjárás és soha nem látott számú és méretű szélviharok, tornádók pusztítanak majd. Olyan helyeken is, ahol korábban soha sem volt ilyen. A légköri mozgások felgyorsulása miatt a felhők gyorsabban érik el a szárazföldet. Azaz nemcsak több vizet hoznak, de gyorsabban is. Lényegében hatalmas mértékben meggyorsul a víz körforgása. Végül az éghajlat teljesen felborul és menetrendszerűen jönnek a katasztrófák. Ezek nagysága és kiterjedtsége is rendkívül megnő. Tornádókkal, óriásviharokkal kísért legújabbkori özönvizek korszaka jöhet.

Már évek óta 3-4 héttel korábban, április közepén virágzik az orgona. A régi versekből, dalokból tudjuk, hogy már évszázadok óta mindig májusban. Az 1990-et megelőző 40-50 évről pedig kérdezzük idősebb ismerőseinket a saját ballagásukról.

A meteorológusok folyamatosan becsapják az embereket. Mindig azzal nyugtatnak, hogy ekkor meg akkor már volt ezen a napon melegebb (vagy hidegebb). S ezt a simán elhiszzük. Mert nem ismerjük a matematikát vagy inkább sem időnk sem energiánk mindent ellenőrizni, mindennek utánanézni. Ugyanis nem ez számít. Nézzünk egy példát. Mondjuk 1955. aug. 10.-én melegebb volt (39 fok), mint 2005 aug 10.-én (37 fok). Ezen a 39 fokos napon kívül a hónap többi napjának átlaghőmérséklete 26 fok volt 1955. augusztusában. De 2005 aug-ban a 37 fokos napon kívül a többi napon átlag 28 fok volt. Ugye nem kérdéses, hogy melyik augusztus volt a melegebb? Hiszen 1 x 37 fok + 30 x 28 fok az több mint az 1 x 39 fok + 30 x 26 fok.
A matematika nyelvén: a hőmérsékleti görbe alatti terület nagysága arányos a „melegséggel”. Amit éppen úgy lehet kiszámítani, hogy az időhosszakat szorzom a hozzátartozó hőmérsékletekkel és összegzem, ezt hívják integrálásnak.
Az időjósok többnyire akkor hangsúlyozzák ezt – mint pl. 2005. aug-ában – ha már másfél hete majd’ meg lehet dögleni a hőségtől. Ugyanakkor 1955 aug-ában az ennek megfelelő hőség csak 3-4 napig tartott, csak éppen volt ezek között egy nap amikor több volt. De ettől nem volt melegebb 1955 augusztusa.”

Dr. Arató István

Zöld Válasz