Az 1948-49-es magyar szabadságharc egyik utolsó csatájáról emlékeznek meg minden évben a csíki székelyek augusztus 1-én. A cári csapatok sokáig, még többezres túlerővel sem tudták legyőzni a Nyerges-tetőt védő hős székelyeket. Végül egy oláh juhász elárulta őket, így tudták a cár katonái hátba támadni a maroknyi sereget. A székelyek nem csak a szülőföldjüket védték, hanem az egyetemes magyar szabadságot is, ahogy tették a korábbi évszázadok alatt, majd a szabadságharc leverése után is. Ma emlékmű hirdeti hősiességüket, azzal szemben pedig kopjafák sokasága vigyázza álmukat. Ezzel vált Nyerges-tető szabadságharcunk egyik szimbólumává.
Ezen a megrendítő helyen állíttatott, a székely hősök emlékére kopjafát a XI. kerületi Jobbik alapszervezete. A papi áldást követően, Jakab Anna székely néptanító szavalta el Kányádi Sándor Nyerges-tető című versét, majd a kopjafa készítője, Simó István, Szentegyházán élő fafaragó-népművész köszönte meg, hogy e szép feladatot reá bíztuk. Felemelő megemlékezés volt, meghatóan szép.
Egy tagtársunk hazatérés után a következőket írta a kerületi fórumoldalunkra, gondolatai mindent elmondanak:
„Örülök, hogy részt vehettem ezen a felemelő és szívszorító megemlékezésen. A hely maga volt a megrendítő valóság. Székely testvéreink olyan tanúbizonyságot adtak magyarságukról és hazaszeretetükről, melyet sokaknak érdemes lenne példaként állítani idehaza is!”
Kívánjuk mindazoknak, akiknek eddig nem állt módjukban ezt megtapasztalni, hogy jöjjenek el ide, amint lehetőségük adódik! Látogassák meg ezt a kegyhelyet! Itt mindenki tudni fogja, hová tartozik!
 
Jobbik XI. kerületi Alapszervezet