Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI), amelynek magam is tagja vagyok, 2003-as megalakulása óta sikeresen ápolja nemzeti hagyományainkat, és erősíti az összmagyar összetartozás érzését a Kárpát-medence egész területén, kiemelt szerepeként fogódzót adva a kisebbségi sorban asszimilációs örvénybe kerülő magyar fiatalok részére. Ezt a tevékenységet sajnos sokszor a helyi hatóságok ellenszenve és ellenállása kíséri.

A mostani délvidéki EMI-tábor, hiába ötödik a sorban, és a korábbi években semmilyen törvénytelen cselekmény nem történt, egy héttel ezelőtt az Újvidéki Antifasiszta Akció nevű tömörülés hecckampányba kezdett, amihez csatlakozott a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a nemzeti tábor betiltását kezdték követelni. Már a határon elkezdték a Magyarkanizsára tartó szervezők és résztvevők vegzálását, magyar nemzeti színű pólókat (biztosan bizonytalan volt az eredetűk…), kitűzőket, karszalagokat és kiadványokat koboztak el. A hétvégén erős rendőri jelenlét volt a tábor területén, és a hatóságok részéről különböző ellenőrzések, igazoltatások ahogyan azt az elmúlt években már sajnos megszokhattuk.

Mindennek a teteje azonban vasárnap délután volt a fellépésére tartó KÁRPÁTIA zenekar feltartoztatásával a határnál, majd indoklás nélküli kitiltásával az országból. Ugyanezt elkövették korábban Zagyva Gyula képviselőtársammal, a HVIM elnökével is, szintén indoklás nélkül. Szeretnénk választ kapni arra, hogy a külügyminiszter úr, akinek első hivatalos útja Belgrádba vezetett, ahol mindennel meg volt elégedve és elsődleges magyar nemzeti érdeknek nevezte Szerbia EU-integrációját, amelyet Magyarország minden eszközzel támogatni fog, milyen válaszlépést tervez az ügyben? Tekintettel arra is, hogy Martonyi úr közös szerb-magyar kormányülést helyezett még idén kilátásba, és kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzését.

A Jobbik nagyon szeretné látni, hogy a külpolitikai koncepcióváltás is olyan forradalmi lesz, amit a kormány ígért minden területen, és végre sikerül elszakadni a mellettem magába roskadva ülő Kovács László „Merjünk kicsik lenni!” paradigmájától. Az új miniszterelnök hitvallása pedig ne az érdemtelenül megválasztott és méltatlanul kormányzó régié legyen, akinek az volt a hitvallása, hogy ő zsidó, ha a zsidókat bántják, cigány, ha a cigányokat bántják, szerb, ha a szerbeket, és román, ha a románokat bántják. Egy valamit nem mondott, hogy ő magyar lenne, pedig bőven lett volna rá alkalma a sajnálatosan és megbocsáthatatlanul gyakori délvidéki magyarverések ürügyén. Mi olyan miniszterelnököt szeretnénk, akinek elsősorban az fáj, ha a saját nemzetét éri sérelem, és nem rest azonnal felszólalni ilyen esetekben, hogy ne felejtsék el az elszakított véreink felett az államhatalmat bitorló egykori Kis-Antant országok az ősi igazságunkat: Ne bántsd a magyart!

dr. Lenhardt Balázs,
a Jobbik országgyűlési képviselője